2011. augusztus 23., kedd

Test, lélek, értelem


Marcus Aurelius:
Test, lélek, értelem

Az emberek alig tudják, mit jelentenek
ezek a szavak: test, lélek, értelem. A test
érez, a lélek lát, az értelem gondolkodik.
De a jó embernek van meg néhány
roppant tulajdona: a szelíd nyugalom, az
illendő alázat, a derű és az igazságos
cselekedet.
Érez, ha érezni, és lát, ha látni kell,
gondolkodik, ha értelmét teszi próbára
az élet, de bölcs megnyugvással fogadja,
ami a sors rendeléséből neki jutott.
Semmi nem nyugtalanítja, beszédében
igazmondó, cselekedeteiben igazságos.
Mikor a világ félreérti, ő akkor is derűsen
él, nem neheztel senkire, és nem tér le
arról az ösvényről, amely az élet céljához,
az igazi boldogsághoz vezet...
Mint ahogy az orvosok kéznél tartják
a műtéthez szükséges eszközeiket, úgy te
is mindig tartsd kezed ügyében isteni és
emberi tulajdonsagaidat. Mindenben —
még a legcsekélyebb dologban is — úgy
járj el, hogy ne feledd: a kettő kapcso-
latban áll egyrnással. Mert semmi emberi
dolgot nem intézhetsz el jól, hogy ne hi-
vatkoznál az istenire. Ugyanez áll meg-
fordítva is...
Szeretnéd megtalálni a boldogságot?
Ha követed a józan ész szabályait, ha
buzgón, határozottan, békés lélekkel azt
teszed, amit a pillanat kíván, ha sem
jobbra, sem balra nem téved el tekin-
teted, ha nem nézel maszkok után, és
cselekedeteid összhangban állnak a ter-
mészettel, ha minden szavad a hősi idő-
ket felidézö igazság jegyében születik, ha
semmit sem vársz, és semmitől nem re-
megsz, ha megörzöd lelked és szellemed
tisztaságát— akkor biztos lehetsz benne,
megtalálod, amire annyira áhítottál: a
boldogságot. Ebben senki meg nem aka-
dályozhat.



Gracián:
Arról, aki nem remél és
nem vágyakozik...

Legyen kivánnivalód. Enélkül boldog-
ságodban is szerencsétlen leszel. A test
lélegzik, a lélek vágyakozik. Ha mindent
megkapnál, kiábrándulnál a már meg-
szerzettböl, és még többre áhítanál. Mert
kell a léleknek, akár az értelemnek, egy
kis megszereznivaló, ami élteti a vágyat
és a reményt. A boldogság csömöre ha-
lálos.
Az igazi boldogság éltet és reméltet.
Amikor kiégnek a vágyak, velük pusztul a
boldogság ígérete is. Aki már nem remél,
aki már nem kíván, annak félnivalója is
akad. Boldogtalan boldogság az övé.
Ahol a vágy végződik, ott kezdődik a
félelem.


Tatiosz:
Szókratész boldogsága

Szókratész, a görög bölcs magas erkölcsi
elveket hirdetett, és azok szerint élt
mindhalálig, szerényen és igénytelenül.
Még cipőt sem hordott, mezítlen lábak-
kal rótta Athén utcáit. Naponta betért a
Plákára, hogy gyönyörködjék a sok szí-
nes áruban.
Alkibiádész megkérdezte egyszer,
bogy minek teszi ezt. Szókratész Igy vá
laszolt:
— Azért járok a Plákára, hogy meg-
nézzem mindazt, ami nélkül tökéletesen
boldog vagyok. Birtoklás, szerzés, hírnév
és dicsőség, amire vágytok — ezért nem
találjátok meg a boldogságot. A boldog-
ság nem azt jelenti, bogy valamit meg-
szerezzünk hanem azt, bogy tudjuk,
mire nincs szükségünk.



Seneca:
Az erény boldogsága

Epikurosz azt tanítja: az erényes ember
boldog, mert a boldogságát az erényből
fakadó gyönyörteljes érzés teremti. Meg
azt is állítja: nincs boldogság gyönyör
nélkül. Utána pedig: az erény boldogít,
de nem tesz teljesen boldoggá.
Hogyan lehetséges ez? Én még nem
jöttem rá. Hisz a boldog életnek min-
dene megvan, ami a boldogsághoz kell;
vagyis a boldog élet egyszerre boldog és
a legboldogabb....
Ha megnevezel valakit, aki másoknál
boldogabb, akkor meg tudsz nevezni a
boldogabbnál még boldogabbat. De a
legfőbb jónál jobbat nem ismerek, fölötte
nincs már több l épcsőfok.
A boldog ember — az erény embere,
és higgy Epikurosznak: aki erényes, az
valóban boldog. Az erény nem fokozható,
nincs jó erény és jobb erény. Egyetlen
erény van: az erény. Erényed feljogosít:
élj boldogul!...

Nincsenek megjegyzések:

My Banners

Topplista

blog Katt a képre ha tetszett és kérlek szavazz a blogra . Köszönöm!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...