2011. június 14., kedd

Bagoly- leírás


A bagolyalakúak (Strigiformes) vagy közismert nevükön a baglyok a madarak osztályának egy rendje. 2 család és 217 faj tartozik a rendbe. Egy időben a morfológiai konvergenciák (erős, kampós tépőcsőr) miatt a sólyomalakúakkal sorolták őket közös rendbe, egyes vélemények szerint viszont a lappantyúalakúakúak a legközelebbi rokonaik. Az ókori Görögországban a bölcsesség jelképének tartották a baglyokat. A közép-Európai kultúrában, viszont a félelem és a halál jelképeként jelentek meg. A Kárpát-medencében 13 fajuk fordul elő.

A baglyok összes fajtája rendelkezik szemöldökkel. A madarak nem izzadnak, mivel nincs izzadságmirigyük. A bagolyalakúak főleg éjszaka aktív ragadozó madarak. Puha és dús tollazatuknak köszönhetően hangtalanul repülnek, így meglepetésszerűen ütnek rajta zsákmányállataikon. Hallásuk kiváló mivel, mély fülkagylóik aszimmetrikusan helyezkednek el, ami hatékonyabbá teszi a térhallást. Látásuk is kitűnő, az infravörös tartományban is látnak. A szemük körüli, kör vagy szív alakú arcfátyol rövid, végükön behajló tollakból áll. A lábujjaikon erős karmok nőnek, a külső ujjuk vetélőujj, azaz előre és hátra is fordítható. Csüdjük tollas, azaz a lábujjaikig toll borítja őket. Méretük változatos: akadnak köztük veréb és sas nagyságú fajok is. Csőrük rövid kampójú, tövétől kezdve lefele hajló. Begyük nincs.

A bagolyalakúak étrendjében minden megtalálható a rovaroktól kezdve a madarakon keresztül a kisméretű emlősökig. Egyes fajok halásznak is. A zsákmányt egészben nyelik le, az emészthetetlen részeket később felöklendezik. Fészket nem építenek, elhagyott fészkeket vagy faüregeket használnak. A tojók rendszerint nagyobbak a hímeknél.

2011. június 11., szombat

Hattyú


A hattyú
kecses, fehér, ívelt nyakú lúdféle vízimadár’.

Ősi örökség az ugor korból: vogul hotan, osztják koden, a szóvégen hátulképzett n található (mint az ing szóban). Az ugorban ótörök jövevényszó volt: csagatáj kotan, oszmán kutan (‘hattyú, kócsag’), ezek a magyar gödény szónak is előzményei.

A HATTYÚK ÉLETMÓDJA

A hattyúk életmódja nagyjából azonos.

Észak-Európában nem ritka, miként egész Észak- és Közép-Ázsiában sem, egészen a Behring-szorosig; Izland felől alkalmilag Grönlandba is eltéved. Vonulásán minden télen érinti Afrika északi részeinek tavait. Spanyolországba ritkán kerül, de legalább annyiszor, mint rokonai. Keleten már nagyobb számban telel, így Közép-Oroszország minden alkalmas taván, folyamtorkolatainál, miként Dél-Európa sós és Közép-Szibéria tavain is. A Keleti-tenger partjain már októberben megjelennek, Németország közepén november és decemberben vonulnak át lefelé és február–márciusban visszafelé.


My Banners

Topplista

blog Katt a képre ha tetszett és kérlek szavazz a blogra . Köszönöm!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...