Mennyek és pokol

Tatiosz:

Mennyek és pokol

A mennyben csak gyönyör van, a po-

kolban csak siralom. De neked mind-

kettöből kijutott, hisz a földön élsz,

mennyek és pokol között. A sors kettős

játékot űz veled: ne varj tőle csak bol-

dogságot, a másik kezében balszerencsét

tartogat. A földi lét egyszere menny és

pokol, mégis tudd, hogy sokat ér. Rajtad

múlik, melyiket választod. Nyisd ki

szemed, tárd ki szíved: ami látható és

érezhető, a tied, ha észreveszed...

Abból végy, ami kéznél van, mert

bánat a szívnek távoli dolgok után vá-

gyódni, kövesd e tanácsom. Élj úgy,

hogy jutalmad méltó legyen az ember-

hez.

Voltaire:

A boldogságról

Ha a boldogság azonos vona az élet

egynémely örömével, akkor valóban

ismernénk a boldogságot. De ha csak a

csábító, kellemes, zsongító érzések

szakadatlan sorát csúfoljuk e néven,

akkor a boldogság nem e földgolyóra

termett, másutt keressétek!

Stendhal:

Szenvedélyek

Igyekszem kitépni lelkemből egy csomó

hamis szenvedélyt. Hamis szenvedélynek

azt nevezem, amelyik egy helyzetben

boldogságot ígér, de olyant, amelyet nem

lelünk meg, amikor elérjük.

Seneca:

A legfőbb jóról

Mi hat a jó? A tudás. És mi a rossz? A

tudatlanság. Aki tud, az az alkalomnak

megfelelöen elfogad vagy visszautasít

bármit. Nem retteg sem ettől, sem attól,

ha a lelke elég nagy, akkor Iegyőzhe-

tetlen...

Tudni valamit: művészet — az emberi

és az isteni világ megismerésenek

művészete. Ez a Iegfőbb jó. Ha birtok-

lod, az istenek társává emelkedsz... Az út

egyenes, hiszen a természet vezet az

istenség szintjére.

A pénz nem tesz egyenlővé Istennel:

Istennek nincs pénze. A bíborszegé!yű

tóga sem tesz Istenné: Isten meztelen. Li-

hegés a hírnévért és a magad mutoga-

tása is eltávolít tőle: az Istent senki sem

ismeri. Ha hordszéken cipelteted Iomha

tested, méginkabb istentelen Ieszel, mert

Isten úgy hatalmas, hogy nem kell neki

hordszék. De a szépség és az erő sem

tehet boldoggá, hiszen egyik sem állja ki

az idő próbáját.

Tudod-e, mi az, mi mindenek felett a

Iegnagyobb erő? A lélek: a hajlíthatat-

Ian, az alázatos és a nagy lélek. Minek

neveznéd, ha nem az emberben vendé-

geskedő istenségnek? Lelked éppúgy

kerülhetett volna egy római lovag tes-

tébe, mint egy libertinuséba, vagy egy

rabszolgáeba. Mert mit is jelent az, hogy

lovag, libertinus és rabszolga? Becs-

vágyból, méltatlan hencegésből született

elnevezések. A földről lehet !eginkabb

az égre emelkedni. Tudd ezt mindíg, és

,,formáld magad ekként Istenhez mel-

tónak.”

Márpedig Istenhez méltó sem arany,

sem ezüst nem tehet: aranyból, ezüstből

nem lehet Istent megalkotni.